Az Anthropic 2026. augusztus 2-től láthatatlan jelöléssel látja el a Claude által generált szövegeket és támogatott fájlokat, hogy megfeleljen az Európai Unió AI Act rendelet átláthatósági követelményeinek. A változtatás nemcsak az európai felhasználókat érinti: a vállalat minden olyan régióban alkalmazza a technológiát, ahol a Claude elérhető.
Az Anthropic szerint a 2026. augusztus 2-án vagy azt követően megjelent Claude-modellek már indulásuktól támogatják a „vízjelet”, a vállalat pedig azon dolgozik, hogy azt a korábbi modellekre is kiterjessze. A szabályzat a Claude teljes szolgáltatási ökoszisztémáját érinti, beleértve a Claude alkalmazást, a Claude Platform API-t, a Claude Code-ot, a Claude Cowork-öt és a Claude Taget, valamint az AWS-en, a Google Cloudon és a Microsoft Foundryn keresztül elérhető változatokat is.
A vállalat két különböző jelölési módszert alkalmaz. A szöveges tartalmak esetében egy, az emberi olvasó számára érzékelhetetlen mintázat kerül közvetlenül a generált szövegbe. Ez gépi módszerekkel felismerhető, és bizonyos esetekben akkor is megmaradhat, ha a szöveget kimásolják és máshová beillesztik. Az Anthropic szerint a technológia nem változtatja meg a válasz jelentését, minőségét vagy olvashatóságát.
A támogatott fájlok esetében (például PNG-, JPG- és SVG-állományoknál) digitálisan aláírt eredetigazolási metaadatok kerülnek a fájlba. Ezek jelezhetik, hogy az állományt a Claude feldolgozta, és segítséget nyújthatnak annak ellenőrzésében is, hogy később módosították-e. Az ellenőrzéshez várhatóan C2PA-kompatibilis eszközre vagy az Anthropic saját detektálórendszerére lesz szükség. A metaadat azonban nem feltétlenül marad meg: a formátumkonverzió, az újbóli mentés, egy képernyőkép készítése vagy más szerkesztési művelet eltávolíthatja.
A bevezetés közvetlenül az EU AI Act 50. cikkéhez kapcsolódik, amely a mesterséges intelligenciával előállított szintetikus tartalmak megfelelő jelölését írja elő. Az ehhez kapcsolódó átláthatósági kötelezettségek 2026. augusztus 2-án léptek hatályba. A szabályok megsértése akár 15 millió eurós, illetve a vállalat globális éves árbevételének 3 százalékát elérő bírsággal járhat, attól függően, hogy melyik összeg a magasabb.
Kiberbiztonsági szempontból fontos, hogy a vízjel nem tekinthető megdönthetetlen bizonyítéknak egy tartalom eredetére. Egy felismerhető jelölés arra utalhat, hogy a szöveg vagy fájl valamikor kapcsolatba került a Claude-dal, de nem bizonyítja, hogy a tartalmat teljes egészében az MI készítette. A Claude például fordításra, lektorálásra vagy összefoglalásra is használható, így egy eredetileg ember által írt tartalom is módosulhat úgy, hogy megjelenjen rajta a jelölés. Ugyanakkor a jelentős szerkesztés, fordítás, nagyon rövid szöveg esetében vagy egy régebbi modell használata miatt valódi Claude-outputokból is eltűnhet vagy felismerhetetlenné válhat a vízjel.
Az Anthropic ezzel egy szélesebb iparági trendhez csatlakozik. A Google DeepMind már használja a SynthID technológiát MI által generált szövegek, képek és hanganyagok jelölésére, míg az OpenAI szintén vizsgált különböző vízjelezési megoldásokat. Az Anthropic döntése egyúttal jól mutatja, hogy az uniós AI-szabályozás hatása messze túlnyúlhat Európa határain, és egyre inkább alakítja a mesterséges intelligenciára vonatkozó globális technológiai szemléletet is.