A veszélyes anyagok veszélyességi osztályai
|
Veszélyességi osztályok az 1272/2008/EK rendeletnek megfelelően |
|
„H” szakasz - EGÉSZSÉGI VESZÉLYEK |
|
H1. AKUT TOXICITÁS 1. kategória, minden expozíciós útvonal |
|
H2. AKUT TOXICITÁS - 2. kategória, minden expozíciós útvonal - |
|
H3. CÉLSZERVI TOXICITÁS (STOT) - EGYSZERI EXPOZÍCIÓ STOT SE 1. kategória |
|
„P” szakasz - FIZIKAI VESZÉLYEK |
|
P1.a ROBBANÓANYAGOK (lásd a 8. megjegyzést) - Instabil robbanóanyagok, vagy - robbanóanyagok, 1.1., 1.2., 1.3., 1.5. vagy |
|
P1.b ROBBANÓANYAGOK (lásd a 8. megjegyzést) Robbanóanyagok, |
|
P2. TŰZVESZÉLYES GÁZOK Az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázok |
|
P3.a TŰZVESZÉLYES AEROSZOLOK (lásd a 11.1. megjegyzést) |
|
P3.b TŰZVESZÉLYES AEROSZOLOK (lásd a 11.1. megjegyzést) 1. vagy |
|
P4. OXIDÁLÓ GÁZOK Az 1. kategóriába tartozó oxidáló gázok |
|
P5.a TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK - Az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, vagy - a 2. vagy a 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, a forráspontjuk feletti hőmérsékleten tartva, vagy - egyéb folyadékok, amelyek lobbanáspontja <60 °C, |
|
P5.b TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK - A 2. vagy 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, ha a sajátos feldolgozási körülmények, mint például a nagy nyomás vagy a magas hőmérséklet súlyos baleset veszélyét idézhetik elő, vagy - egyéb folyadékok, amelyek lobbanáspontja <60 °C, ha a sajátos feldolgozási körülmények, mint például a nagy nyomás vagy a magas hőmérséklet súlyos baleset veszélyét idézhetik elő (lásd a 12. megjegyzést) |
|
P5.c TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK A P5.a és a P5.b szakaszba nem tartozó, a 2. vagy a 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok |
|
P6.a ÖNREAKTÍV ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK és SZERVES PEROXIDOK |
|
P6.b ÖNREAKTÍV ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK és SZERVES PEROXIDOK |
|
P7. PIROFOROS FOLYADÉKOK ÉS SZILÁRD ANYAGOK |
|
P8. OXIDÁLÓ FOLYADÉKOK ÉS SZILÁRD ANYAGOK |
|
„E” szakasz - KÖRNYEZETI VESZÉLYEK |
|
E1. A vízi környezetre veszélyes az akut 1 vagy a krónikus 1 kategóriában |
|
E2. A vízi környezetre veszélyes a krónikus 2 kategóriában |
|
„O” szakasz - EGYÉB VESZÉLYEK |
|
O1. Anyagok vagy keverékek az EUH014 figyelmeztető mondattal |
|
O2. Az 1. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek |
|
O3. Anyagok vagy keverékek az EUH029 figyelmeztető mondattal |
Nevesített veszélyes anyagok
|
|
CAS-szám |
|
1. Ammónium-nitrát (lásd a 13. megjegyzést) |
|
|
2. Ammónium-nitrát (lásd a 14. megjegyzést) |
|
|
3. Ammónium-nitrát (lásd a 15. megjegyzést) |
|
|
4. Ammónium-nitrát (lásd a 16. megjegyzést) |
|
|
5. Kálium-nitrát (lásd a 17. megjegyzést) |
|
|
6. Kálium-nitrát (lásd a 18. megjegyzést) |
|
|
7. Arzén-pentoxid, arzén(V)-sav és/vagy sói |
1303-28-2 |
|
8. Arzén-trioxid, arzénes(III)-sav és/vagy sói |
1327-53-3 |
|
9. Bróm |
7726-95-6 |
|
10. Klór |
7782-50-5 |
|
11. Nikkelvegyületek belélegezhető por formájában: nikkel-monoxid, nikkel-dioxid, nikkel-szulfid, trinikkel-diszulfid, dinikkel-trioxid |
- |
|
12. Etilén-imin |
151-56-4 |
|
13. Fluor |
7782-41-4 |
|
14. Formaldehid (koncentráció >90%) |
50-00-0 |
|
15. Hidrogén |
1333-74-0 |
|
16. Hidrogén-klorid (cseppfolyósított gáz) |
7647-01-0 |
|
17. Ólom-alkilok |
- |
|
18. Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó cseppfolyósított tűzveszélyes gázok (köztük az LPG) és a földgáz |
- |
|
19. Acetilén |
74-86-2 |
|
20. Etilén-oxid |
75-21-8 |
|
21. Propilén-oxid |
75-56-9 |
|
22. Metanol |
67-56-1 |
|
23. 4,4’-metilén-bisz (2-klór-anilin) és/vagy sói, por formában |
101-14-4 |
|
24. Metil-izocianát |
624-83-9 |
|
25. Oxigén |
7782-44-7 |
|
26. 2,4-toluol-diizocianát |
584-84-9 |
|
27. Karbonil-diklorid (foszgén) |
75-44-5 |
|
28. Arzin (arzén-hidrogén) |
7784-42-1 |
|
29. Foszfin (foszfor-hidrogén) |
7803-51-2 |
|
30. Kén-diklorid |
10545-99-0 |
|
31. Kén-trioxid |
7446-11-9 |
|
32. Poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok |
- |
|
33. A következő RÁKKELTŐ ANYAGOK vagy a következő rákkeltő anyagokat 5 tömegszázalék feletti koncentrációban tartalmazó keverékek: 4-amino-bifenil és/vagy sói, benzotriklorid, |
- |
|
34. Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok |
- |
|
35. Vízmentes ammónia |
7664-41-7 |
|
36. Bór-trifluorid |
7637-07-2 |
|
37. Hidrogén-szulfid |
7783-06-4 |
|
38. Piperidin |
110-89-4 |
|
39. Bisz(2-dimetil-amino-etil) (metil)amin |
3030-47-5 |
|
40. 3-(2-etilhexiloxi)propil-amin |
5397-31-9 |
|
41. Nátrium-hipoklorit (*) vízi akut 1. kategóriába [H400] sorolt keverékei, amelyek 5%-nál kevesebb aktív klórt tartalmaznak, és amelyek az 1. táblázat egyik veszélyességi osztályába sem sorolhatóak be. |
- |
|
42. Propil-amin (lásd a 21. megjegyzést) |
107-10-8 |
|
43. Tercier-butil-akrilát (lásd a 21. megjegyzést) |
1663-39-4 |
|
44. 2-metil-3-butén-nitril (lásd a 21. megjegyzést) |
16529-56-9 |
|
45. Tetrahidro-3,5-dimetil-1,3,5,-tiadiazin-2-tion (Dazomet) |
533-74-4 |
|
46. Metil-akrilát (lásd a 21. megjegyzést) |
96-33-3 |
|
47. 3-metil-piridin (lásd a 21. megjegyzést) |
108-99-6 |
|
48. 1-bróm-3-klór-propán (lásd a 21. megjegyzést) |
109-70-6 |
Megjegyzések
1. Az anyagok és keverékek veszélyességi osztályba sorolása az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint történik.
Olyan anyagok és keverékek esetében, ideértve a hulladékokat is, amelyeket nem az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint kell veszélyes anyagként vagy keverékként osztályozni, de amelyek jelen vannak vagy jelen lehetnek egy veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben és amelyek az üzemben megállapított feltételek mellett a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek potenciális lehetősége szempontjából egyenértékű tulajdonságokkal rendelkeznek vagy valószínűleg ilyen tulajdonságokkal rendelkezhetnek, azoknak a veszélyességi osztályozását a rájuk vonatkozó külön jogszabályok vagy vizsgálati módszerek alapján kell elvégezni, az 1. táblázat A oszlopába történő besorolásukra alkalmas módon.
2. A táblázatokban meghatározott küszöbmennyiségek egy üzemre vonatkoznak.
Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a B oszlopban meghatározott értéket, de nem éri el a C oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alsó küszöbértékű. Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a C oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem felső küszöbértékű. Ha az üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a B oszlopban meghatározott érték negyedét, akkor az üzem küszöbérték alatti üzemnek minősül.
3. Amennyiben az üzemben többféle veszélyes anyag van jelen, és azok közül önmagában egyetlen jelen lévő anyag vagy keverék maximális mennyisége sem éri el vagy haladja meg a C oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes tevékenység azonosításánál a következő összegzési szabályt kell alkalmazni:
a) az üzem felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, ha az összeg
q1/QF1+q2/QF2+q3/QF3+q4/QF4+q5/QF5+...>=1
qx - az 1. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag, vagy a 2. táblázatban szereplő valamely nevesített, jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,
QFx - az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat C oszlopában feltüntetett küszöbmennyiség;
b) az üzem alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, ha az összeg
q1/QA1+q2/QA2+q3/QA3+q4/QA4+q5/QA5+...>=1
qx - az 1. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag, vagy a 2. táblázatban szereplő valamely nevesített, jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,
QAx - az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat B oszlopában meghatározott küszöbmennyiség;
c) az üzem küszöbérték alatti üzem, ha az összeg
q1/QA1+q2/QA2+q3/QA3+q4/QA4+q5/QA5+...>=0,25
qx - az 1. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag, vagy a 2. táblázatban szereplő valamely nevesített, jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,
QAx - az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat B oszlopában meghatározott küszöbmennyiség.
3.1. Ezt az összegzési szabályt az egészségi veszélyek, a fizikai veszélyek és a környezeti veszélyek értékeléséhez kell használni. Ennélfogva a szabályt külön-külön is kell alkalmazni:
a) a 2. táblázatban felsorolt az 1., a 2. akut toxikus kategóriába (minden expozíciós útvonal) vagy a 3. akut toxikus kategóriába (belégzéses útvonal) vagy STOT SE 1. kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az 1. táblázat H1-H3. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor;
b) a 2. táblázatban felsorolt veszélyes anyagok, amelyek robbanóanyagok, tűzveszélyes gázok, tűzveszélyes aeroszolok, oxidáló gázok, tűzveszélyes folyadékok, önreaktív anyagok vagy keverékek, szerves peroxidok, piroforos folyadékok és szilárd anyagok vagy oxidáló folyadékok vagy szilárd anyagok, valamint az 1. táblázat P1-P8. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor;
c) a 2. táblázatban felsorolt a vízi környezetre veszélyes akut 1. kategóriába vagy krónikus 1. vagy 2. kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az 1. táblázat E1. és E2. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor.
3.2. Az összegzést nem kell elvégezni abban az esetben, ha egy veszélyes anyag vagy egy veszélyességi osztályba tartozó anyagok jelen lévő mennyisége eléri, vagy meghaladja a felső küszöbértékét.
3.3. Ha a veszélyes anyag egyidejűleg egészségi veszéllyel, fizikai veszéllyel, vagy környezeti veszéllyel is rendelkezik, akkor a veszélyes anyag mennyiségével a fenti számítások során több esetben is számolni kell.
3.4. A jelen rendelet hatálya alá tartozik mindazon veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, amely esetében a 3.1. pont a), b) vagy c) alpontja szerinti összegzési érték bármelyike nagyobb vagy egyenlő 1, a küszöbérték alatti üzemek esetében nagyobb vagy egyenlő 0,25.
4. Ha százalékos összetétel vagy más leírás nincs megadva, a keverékeket ugyanúgy kell kezelni, mint a tiszta anyagokat, feltéve, hogy koncentrációjuk az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben vagy annak a műszaki fejlődéshez való legutóbbi hozzáigazításában a jellemzőik alapján meghatározott határokon belül marad.
5. Az üzemeltető kötelezettsége szempontjából mértékadónak számít a veszélyes anyagnak az üzemben egyidejűleg ténylegesen, vagy valószínűsíthetően jelen lévő legnagyobb mennyisége. Az a veszélyes anyag, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a küszöbmennyiség 2%-át meg nem haladóan van jelen, a teljes veszélyes anyag mennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható, ha az alsó vagy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, vagy a küszöbérték alatti üzemen belül úgy helyezkedik el, hogy az veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet nem okozhat.
6. Több besorolást is lehetővé tevő tulajdonságokkal rendelkező veszélyes anyag esetében egy összegzési szabály alkalmazásakor mindig a legalacsonyabb küszöbmennyiséget kell figyelembe venni. A 3. megjegyzésben előírt összegzési szabály alkalmazásában azonban mindig a legalacsonyabb küszöbmennyiséget vagy a 3. a), 3. b) és 3. c) megjegyzésben a kérdéses besoroláshoz tartozó egyes kategóriacsoportokat kell alkalmazni.
7. Az orális expozíciós útvonal tekintetében a 3. akut toxicitási kategóriába tartozó (H 301) veszélyes anyagok és keverékek a H2. AKUT TOXICITÁS veszélyességi osztályba tartoznak azokban az esetekben, amikor sem az akut belégzéses toxicitási besorolást, sem a bőrön keresztüli akut toxicitási besorolást nem lehet meghatározni, például meggyőző, belégzéses és bőrön keresztüli toxicitásra vonatkozó adatok hiányában.
8. A robbanóanyagok veszélyességi osztálya robbanóképes árucikkeket tartalmaz (lásd az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 2.1. pontját). Ha az árucikkben lévő robbanóképes anyag vagy keverék mennyisége ismert, akkor ezen rendelet alkalmazásában ezt a mennyiséget kell figyelembe venni. Ha az árucikkben lévő robbanóképes anyag vagy keverék mennyisége nem ismert, akkor ezen rendelet alkalmazásában az egész árucikket robbanóképesnek kell tekinteni.
9. Az anyagok és keverékek robbanóképes jellemzőit csak akkor szükséges kísérleti úton vizsgálni, ha az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve (továbbiakban: ENSZ Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve) 6. függelékének 3. része szerinti szűrés azt mutatja, hogy az anyag vagy keverék robbanóképes jellemzőkkel rendelkezhet.
10. Ha az 1.4. alosztályba tartozó robbanóanyagokat kicsomagolnak vagy átcsomagolnak, azokat a P1a. szakaszba tartozónak kell tekinteni, kivéve abban az esetben, ha a veszélyről bizonyítást nyer, hogy az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban továbbra is megfelel az 1.4. alosztály kritériumainak.
11.1. A tűzveszélyes aeroszolok osztályozása az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. május 20-i 75/324/EGK tanácsi irányelvnek (az aeroszoladagolókról szóló irányelvnek) megfelelően történik. A 75/324/EGK irányelv szerinti „fokozottan tűzveszélyes” és „tűzveszélyes” aeroszolok az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában az 1., illetve a 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes aeroszoloknak felelnek meg.
11.2. A P3.b veszélyességi osztályba tartoznak azok a tűzveszélyes aeroszolok, amelyek esetében az aeroszoladagoló nem tartalmaz sem az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázt, sem az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékot.
12. Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 2.6.4.5. pontja szerint a 35 °C feletti lobbanáspontú folyadékokat nem kell a 3. kategóriába besorolni, ha az ENSZ Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve 32. szakaszának III. részében leírt L.2. - Tartós éghetőségi vizsgálat negatív eredményt ad. Ez azonban nem érvényes szélsőséges körülmények között, például magas hőmérséklet vagy nagy nyomás esetén, így az ilyen folyadékok is ide tartoznak.
13. Ammónium-nitrát (5000 / 10 000): önfenntartó bomlásra képes műtrágyák
Ezt olyan ammónium-nitrát-alapú vegyületekre, összetett műtrágyákra (ammónium-nitrátot foszfátokkal és/vagy kálisókkal együtt tartalmazó vegyületekre, összetett műtrágyákra) kell alkalmazni, amelyek az ENSZ teknővizsgálata szerint (lásd: ENSZ Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve, III. rész, 38.2. pont) képesek önfenntartó lebomlásra, és amelyekben az ammónium-nitrátnak tulajdonítható nitrogéntartalom:
a) 15,75 tömegszázaléknál nagyobb, de nem több, mint 24,5 tömegszázalék, és/vagy amelynek teljes éghető/szerves anyag tartalma a 0,4%-ot nem haladja meg, vagy olyan anyagokkal együtt van jelen, amelyek megfelelnek a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) III-2. mellékletében foglalt követelményeknek,
b) 15,75 tömegszázalék vagy annál kevesebb (az éghetőanyag tartalom korlátozása nélkül).
14. Ammónium-nitrát (1250 / 5000): műtrágya minőségű
Ezt olyan ammónium-nitrát-alapú műtrágyákra és ammónium-nitrát-alapú összetett/komplex műtrágyákra kell alkalmazni, amelyek megfelelnek a 2003/2003/EK rendelet III-2. mellékletében foglalt követelményeknek, és amelyekben az ammónium-nitrátnak tulajdonítható nitrogéntartalom:
a) 24,5 tömegszázaléknál nagyobb, kivéve a dolomittal, mészkővel és/vagy kalcium-karbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékeket,
b) 15,75 tömegszázaléknál nagyobb, ammónium-nitrát és ammónium-szulfát keverékei esetében,
c) 28 tömegszázaléknál nagyobb (dolomittal, mészkővel és/vagy kalcium-karbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékek esetében).
15. Ammónium-nitrát (350 / 2500): technikai minőségű
Ez alkalmazandó:
a) ammónium-nitrátra és ammónium-nitrát készítményekre, amelyekben az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom:
aa) 24,5 tömegszázaléknál nagyobb, de nem több, mint 28 tömegszázalék, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,4%-ot,
ab) 28 tömegszázaléknál nagyobb, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,2%-ot.
b) vizes ammónium-nitrát oldatokra, amelyekben az ammónium-nitrát koncentrációja 80 tömegszázaléknál nagyobb.
16. Ammónium-nitrát (10 / 50): „előírástól eltérő” termékek és műtrágyák, melyek nem felelnek meg a detonációvizsgálatnak
Ez a következőkre alkalmazandó
a) a gyártási folyamat során minőségi okok miatt elkülönített anyagokra, valamint az ammónium-nitrátra és az ammónium-nitrát-készítményekre, a tiszta ammónium-nitrát-alapú műtrágyákra és a 14. és a 15. megjegyzésben említett ammónium-nitrát-alapú összetett/komlpex műtrágyákra, amelyeket újragyártásra, újrafeldolgozásra vagy biztonságos felhasználás érdekében történő kezelésre a végfelhasználótól visszajuttatnak vagy visszajuttattak a gyártóhoz, az ideiglenes tárolóhoz vagy az újrafeldolgozó üzemhez, mert már nem felelnek meg a 14. és 15. megjegyzés előírásainak,
b) a 13. megjegyzés a) pontjában és a 14. megjegyzésben említett műtrágyákra, amelyek már nem tesznek eleget a 2003/2003/EK rendelet III-2. mellékletében foglalt követelményeknek,
c) a lejárt szavatosságú 1., 2. és 3. „ammónium-nitrát” nevesített veszélyes anyagokra.
17. Kálium-nitrát (5000 / 10 000)
Olyan kálium-nitrát alapú, szemcsés vagy granulált műtrágyák, amelyek a tiszta kálium-nitráttal megegyező veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek.
18. Kálium-nitrát (1250 / 5000)
Olyan kálium-nitrát alapú, kristályos műtrágyák, amelyek a tiszta kálium-nitráttal megegyező veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek.
19. Feljavított biogáz
A 2. táblázat 18. sorába sorolható az olyan a földgázzal - a metántartalom tekintetében is - egyenértékű minőséget biztosító szabványokkal összhangban feljavított biogáz, amely legfeljebb 1% oxigént tartalmaz.
20. Poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok
A poliklór-dibenzo-furánok és a poliklór-dibenzo-dioxinok mértékadó tömegét a következő együtthatók segítségével kell meghatározni:
|
WHO 2005 TEF |
|||
|
2,3,7,8-TCDD |
1 |
2,3,7,8-TCDF |
0,1 |
|
1,2,3,7,8-PeCDD |
1 |
2,3,4,7,8-PeCDF |
0,3 |
|
1,2,3,7,8-PeCDF |
0,03 |
||
|
1,2,3,4,7,8-HxCDD |
0,1 |
||
|
1,2,3,6,7,8-HxCDD |
0,1 |
1,2,3,4,7,8-HxCDF |
0,1 |
|
1,2,3,7,8,9-HxCDD |
0,1 |
1,2,3,7,8,9-HxCDF |
0,1 |
|
1,2,3,6,7,8-HxCDF |
0,1 |
||
|
1,2,3,4,6,7,8-HpCDD |
0,01 |
2,3,4,6,7,8-HxCDF |
0,1 |
|
OCDD |
0,0003 |
1,2,3,4,6,7,8-HpCDF |
0,01 |
|
1,2,3,4,7,8,9-HpCDF |
0,01 |
||
|
OCDF |
0,0003 |
||
|
T=tetra, Pe=penta, Hx=hexa, Hp=hepta, 0=octa |
|||
21. Azokat a 2. táblázat 42-48. sora szerinti nevesített veszélyes anyagokat, amelyek a P5.a tűzveszélyes folyadék vagy a P5.b tűzveszélyes folyadék kategóriába is tartoznak egy összegzési szabály alkalmazásakor mindig a legalacsonyabb küszöbmennyiséggel kell figyelembe venni.
22. A veszélyes anyagok jelen lévő mennyiségének meghatározásakor a tárolóedények technológiai berendezések tároló kapacitása a mértékadó, mindaddig, amíg az üzemeltető hitelt érdemlő módon nem bizonyítja, hogy az valamilyen korlátozást eredményező műszaki megoldással csökkentésre került. A veszélyes anyagok jelen lévő mennyiségének meghatározásakor figyelembe vehető továbbá a veszélyes anyagok üzemeltető által dokumentált módon működtetett, naplózott, visszakereshető, elektronikus nyilvántartása.
23. Az anyagok besorolásánál az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. mellékletében szereplő veszélyességi osztályba sorolást kell elsődlegesen mérvadónak tekinteni.
24. A nem ismert veszélyességű, akár hulladékokat is tartalmazó keverék esetében mindaddig, amíg annak tényleges veszélyességét az üzemeltető nem igazolja, a keverék veszélyességi osztályba sorolásakor a keverékben jelen lévő vagy jelen lévőnek feltételezhető összetevők közül annak a veszélyességét kell alkalmazni a teljes keverékmennyiségre, amelyhez az 1., vagy a 2. táblázatban a legalacsonyabb küszöbmennyiség tartozik.
25. A veszélyes tevékenység azonosításánál a 3. c) pont szerinti összegzési szabály alkalmazása során a teljes veszélyes anyag mennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható a mezőgazdasági tevékenységet végző küszöbérték alatti üzem esetében a tartályban, palackban (beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket) tárolt, az 1. melléklet 2. táblázat 18. sora szerinti veszélyes anyag.