Számos egészségügyi szervezet még mindig elavult informatikai rendszerekkel működik, ami egyre nagyobb kiberfenyegetettségnek teszi ki az intézményeket. A technológia gyors fejlődésével még a legkifinomultabb szervezetek is küzdenek, hogy lépést tartsanak – különösen, ha a kiberbiztonságról van szó. 2024-ben ezek a problémák egyre csak fokozódtak, ami kritikus ponthoz juttatta az egészségügyi ellátás kiberbiztonságát. A Palo Alto Networks 2024 első felére vonatkozó Ransomware Review című kiadványa szerint az egészségügy lett a második leggyakrabban célba vett iparág világszerte.
Miért az egészségügy?
A Palo Alto Networks 2024 első félévére vonatkozó Ransomware Review szerint az egészségügy a második legcélzottabb iparággá vált világszerte a fenyegetettséget kiváltó oldalak adatai szerint. Ez a kiugrás riasztó, de nem meglepő, mivel az egészségügyi szervezetek egyedülállóan sebezhetőek három fő okból:
- Valós idejű betegellátás: Az egészségügyi szolgáltatások minden megszakítása azonnali, potenciálisan életveszélyes következményekkel jár, ezért a szervezetek kétségbeesetten igyekeznek elkerülni az állásidőt.
- Kényes adatok: Az egészségügyi szolgáltatók rendkívül értékes védett egészségügyi információkat (PHI) tárolnak, amelyek a kiberbűnözők elsődleges célpontjai.
- Összetett ökoszisztéma: A partnerek és külső szállítók kiterjedt hálója, amelyeknek egészségügyi szervezetek hálózatait is használniuk kell (pl. technológiai szolgáltatók, tárgyak internete stb.), több belépési pontot tesz lehetővé a rossz szereplők számára.
Ezek a tényezők különösen vonzó célponttá teszik az egészségügyet a hackerek számára, akik zsarolással vagy kémkedéssel anyagi haszonra törekednek betegadatok ellopásával, szervezetek váltságdíjával vagy érzékeny információk eladásával.
Hogyan jutnak be a bűnözők?
Az egészségügyi támadásoknál a kiberbűnözők által használt első számú hozzáférési pontok az adathalászat, az információlopó rosszindulatú programok és a nem javított, gyenge felhasználói hitelesítő adatokkal rendelkező rendszerek. Az egészségügy legfontosabb fenyegetéstípusai közé tartozik az elosztott szolgáltatásmegtagadás (a hálózat vagy szerver elárasztása forgalommal, hogy elérhetetlenné tegyék vagy rontsák a teljesítményét), az ellátási lánc támadásai, a webalkalmazások támadásai, a zsarolóvírusok, az adatszivárgás és a bennfentes fenyegetések.
Ezek a támadások a sebezhetőségek tömeges, egyre nagyobb sebességű kiaknázásán keresztül történnek.
A zsarolás terén jelentős növekedés tapasztalható, gyakran zsarolóprogramok kíséretében. Ezekben az esetekben a kiberbűnözők fizetést követelhetnek a rendszer funkcionalitásának visszaküldéséért vagy a kritikus betegadatok nyilvánosságra hozatalának elmulasztásáért. Számos számítástechnikai bűnözési csoport veszi célba ma az egészségügyet, mint például a LockBit 3.0, a BianLian, Inc. és a Medusa – amelyek 2024 januárja és áprilisa között több mint 50 egyedi kompromisszumért felelősek együttesen.
Mit tehetnek az egészségügyi szervezetek?
Védelmük megerősítése érdekében az egészségügyi szervezeteknek proaktív megközelítést kell alkalmazniuk:
- A szervezet védelme érdekében a belső és a külső támadási felületek teljes láthatóságára van szükség, mivel azok folyamatosan fejlődnek. Ez magában foglalja a végpontokból, alkalmazásokból és identitásforrásokból származó adatok világos megértését a központokban, adatközpontokban, felhőkörnyezetekben és távoli helyeken. A fenyegetésekkel kapcsolatos telemetria összegyűjtése és megfigyelése ezeken a területeken kritikus fontosságú.
- A konszolidáció és az integráció kulcsfontosságú a biztonsági architektúra egyszerűsítéséhez. A megelőzés, felderítés és reagálás széttagolt megközelítése szükségtelenül bonyolulttá teszi, és megnehezíti a gyors cselekvést.
- A technológiai fejlesztések valós idejű válaszadást tesznek lehetővé azáltal, hogy korrelálják a telemetriát az egész vállalatról. A fenyegetésészlelés és a prioritások automatizálása segít a biztonsági csapatoknak a legkritikusabb problémákra összpontosítani, csökkentve a manuális erőfeszítéseket és javítani az általános válaszidőket. Ez a képesség elengedhetetlen az incidensek azonosításához és megfékezéséhez, mielőtt azok eszkalálódnának.
Az egészségügyi szektort érő fenyegetések fokozódása rávilágít a fokozott kiberbiztonsági intézkedések sürgős szükségességére. A támadások kifinomultabbá válásával az egészségügyi szervezeteknek a biztonságot kell előnyben részesíteniük az érzékeny betegek adatainak védelme és a működés folytonosságának fenntartása érdekében. Proaktív intézkedések elfogadásával és a felmerülő fenyegetésekről való folyamatos tájékoztatással az egészségügyi szolgáltatók jobban védekezhetnek a növekvő kiberkockázatok ellen, hogy megvédjék kritikus tevékenységeiket.